Felhők felett futni az ON Cloudmonster 2-ben

(futócipő-teszt)

Örömmel vettem az ON Running Hungary felkérését, hogy teszteljem a legújabb „szörnyet”, vagyis a Cloudmonster 2-őt, és mondjak róla egy véleményt. Kihangsúlyoznám az „egy” szócskát, futócipő értékesítőként jól tudom, hogy ami valakinek nagyon bejön, egyáltalán nem biztos, hogy más is hasonlóképpen fog vélekedni róla. Illetve a teszt során a tesztelő személye is ad egyfajta irányt, mert nem mindegy, hogy milyen futóstílusban, milyen testsúllyal, milyen távon, milyen tempóval, stb. szeretnénk használni az adott cipőt.

Én már az ötvenes évek felé robogok az alig 70 kilómmal, az átlagfutóknál talán még rendszeresebben és többet futok, szeretem a dinamikus hosszútávokat, és amennyire a kondim engedi, az „ereszd el a hajam” tempó-edzéseket. Mindezek fényében egy kicsit spolier-eznék: az első tesztekből kiindulva az ON Cloudmonster 2 nekem elég bejövős futócipő.

Nem ez az első „ON élmény”, amit átélek, a Cloudeclipse szerelem volt első futásra, és mivel a CM2 is hasonló kategóriás cipő, ezért a teszt folyamán akarva akaratlanul az Eclipse-hez is hasonlítgattam. A dobozból kiemelve az első gondolatom az volt, hogy a dizájner megint kitett magáért, ezt a cipőt bizony bárhová fel lehet venni, nemcsak futáshoz. Napjainkban az öltözködésben úgy is egyre elterjedtebb a „sport-style”, már ünnepélyesebb alkalmakkor is előkerülnek a sportcipők. Ráadásul ezek a modellek nemcsak hogy jól néznek ki, de rendkívül kényelmesek, és védik a lábakat azoktól a hatásoktól, amelyeknek egész nap ki vannak téve.

Belépve a cipőbe halk hümmögéssel konstatáltam, hogy ez bizony ismerős érzés, a lábam gyorsan el tudott helyezkedni egy kényelmes pozícióba. A cipő orrésze egy szögletes ívet kapott, nekem ez annyira nem a kedvencem, az Eclipse „kupolásabb” formája jobban tetszik. Elsőre meg is ijedtem egy picit, mert nagyon szélesnek tűnik, és a keskeny lábfejem nem biztos, hogy stabilnak fogja érezni, de szerencsére ez a félelem alaptalan volt. Tény, hogy lábujjak tágas helyen bulizhatnak futás közben, de ez, egy hosszútávra szánt cipőtől alap-elvárás.

A fűzés az ON-tól megszokottan könnyen megy, elég kis erővel húzni, és máris az egész lábfejen szépen rásimul a nyelv. A nyelv, ami elég vékony anyagból készült, nekem ez nem zavaró, de akik szeretik szorosra húzni a cipőt, nekik lehet, hogy felléphet a kidörzsölődés. A kétórás futás alatt én egyáltalán nem tapasztaltam ilyet, de egyébként sem érzékeny a bőröm a lábfejemen.

A Cloudmonster 2 egy neutrális cipő, de mint minden magasan párnázott modellnek, ennek is van tartása. Tetszik benne, ahogy hátul körbeöleli a sarkamat, és ez a sarok-gallér meglehetősen párnázott, így pihe-puha élményt biztosít az egyébként olykor érzékeny achillesemnek.

Felállva a cipőben azonnal hatalmába kerített az érzés, hogy ez is bizony egy „hajtós” csuka, ahogy az Eclipse is. A hosszútávú edzésre, kilométer-gyűjtésre szánt cipőknél érezhető egy komolyabb fejlődési ív, és úgy gondolom, hogy az ON valahol az élen járhat ebben. A 15 éves futó-múltamban elhasználtam már pár hasonló cipőt, korábban fel sem tűnt, hogy a magas párnázottsággal bíró futócipők mennyire „letapadnak”. Csak mostanában, az újabb modelleknél, úgy, mint a Cloudmonster 2 vagy a Cloudeclipse, érzem, hogy a cipő visz előre, konkrétan arra ösztönöz, hogy fussak tovább, ami egy futócipőnél nem egy hátrányos tulajdonság.

Nem igazán értek a technológiákhoz, de gondolom, hogy két lényeges tulajdonságot, hogy egy cipő magas párnázottsági szinttel hosszútávon is védje az ízületeket, és emellett a dinamizmusával lehetővé tegye, hogy tempósan is lehessen benne futni, nem annyira egyszerű összehozni. A Cloudmoster 2 kis „rombuszkái” (Cloudtech) és a kettős sűrűségű Helion hab teszi lehetővé az erős párnázottságot, és ezt a tesztfutás közbeni érzés-élmények is megerősítették, kiegyensúlyozottnak éreztem végig a futást. Emellett azonban tényleg az volt a benyomásom, hogy nincs a futásomban olyan „vontatott erőlködés” – pedig egyébként nem voltam túl kipihent -, ezért bátran neki mertem menni néhány tempós intervall-szakasznak is.

A cipő orrésze merész ívben tör felfelé, kicsit a félverseny cipők kinézetére hajaz, valószínűleg nem véletlenül. Ez az ív szerényeb szögben megtalálható a sarok részen is. Ez persze nem azt jelenti, hogy nem lehet vele sarokra érkezni. A teszt folyamán mindenféle talajfogást kipróbáltam. Sarokra érkezve is dinamikusan gördül a cipő, ebben gondolom erősen benne van a Speedboard lemez hatása, amely igyekszik visszaadni azt az erőt az elrugaszkodáshoz, ami a talajfogásnál keletkezik. A cipő a láb elülső részén is meglehetősen párnázott, az ottani talajfogánál sem éreztem erősnek a becsapódást, ennek ellenére az elrugaszkodás meglehetősen könnyű volt.

Egy félmaratont futottam a cipőben, mindvégig élveztem az utazást. Bár ez ugyan nem ultratáv, de úgy érzem, hogy hosszabb etapok esetén is hasonló ötcsillagos kényelmet és védelmet biztosít. Aki pedig nem akar az edzőcipője mellé még egy félverseny cipőt, nyugodtan bízhatja a Cloudmonster 2-re a tempósabb intervallokat is. Végül, de nem utolsósorban azoknak is ajánlom a modellt, akik a hosszú edzéseket is magas intenzitással futják. Minőségi edzések, ízület-védelem, sebesség – ha ezek fontosak a rendszeres futóedzések alkalmával, akkor mindenképpen jó választás lehet az ON Cloudmonster 2.

A cipőt tesztelte és a cikket készítette: Kovács Józsi futó és edző